2. évad 10. fejezet:
Boldogság
Lora szemszöge:
„ Lora
terhes vagy „– visszhangzott a fejemben Bonnie mondata.
- Mi ez nem lehet! – mondta ijedten
- Láttam Lora hidd el igenis lehetséges.
- Akkor, emiatt voltak a rosszulléteim. De hát én vámpír, vagyis hibrid vagyok.
- Igen, de ne felejtsd el, hogy én is az vagyok mégis léteztek te és Lena. – mondta anyám
- Mit jelent ez Bonnie? Mármint Lorára nézve? – kérdezte idegesen Damon
- Fogalmam sincs. Nem tudhatok mindent.
Már nem is
figyeltem rájuk, nem bírtam tovább
inkább mindenkit otthagyva mentem fel a szobámba , majd ledőltem az
ágyba . Csak bámultam a plafont . Nem sokáig műveltem ezt a tevékenységet
ugyanis halottam , hogy valaki bejön az ajtón .
- Drágám megoldjuk – halottam meg szerelmem hangját mire azonnal felkeltem és a karjaiba rohantam.
- Honnan tudod? – kérdeztem tőle szipogva
- Egyszerű, szeretjük egymást. Ráadásul én mindig vágytam családra csak a vámpírrá válásom után feladtam ezt az álmot. Mióta megismertelek azóta tudom, hogy téged akartalak volna a gyerekeim anyjának. De mivel vámpírok vagyunk csak álomnak gondoltam, a mai napig.
- Nagyon szeretlek – mondtam neki
- Én is téged, vagyis most már titeket – mondta mosolyogva miközben a hasamra csúsztatta a kezét.
- Akkor nem is haragszol?
- De buta vagy rád sosem tudnák haragudni. Viszont mostantól még jobban kell vigyáznom rád, hisz most már ketten vagytok.
- Kikérem magamnak, tudok magamra vigyázni. De attól még édes vagy, hogy így aggódsz – mondtam továbbra is hozzá bújva. Erre ő egy szenvedélyes csókot adott.
- Na, gyere, lemegyünk, nehogy feljöjjenek kérdezősködni. Főleg, hogy anyád állandóan ezt csinálja.
- Inkább ne is említsd . Na, menjünk , mert a végén tényleg feljön .
Miután
lementünk megbeszéltük a dolgokat. Arra jutottunk, hogy állandó védelmet kell,
hogy kapjak. Caroline megengedte, hogy Damonnal maradjak. Nagyon boldog voltam,
ahogy szerelmem is.
Damon szemszöge:
Alig hiszem
el , hogy annyi év szenvedés után végre boldog lehetek , számomra ez jelent mindent . Apa leszek ,
soha nem gondoltam volna , hogy ez megtörténhet velem , de most mégis .
Gyerekem lesz attól a nőtől akit mindennél jobban szeretek . Úgyhogy
elhatározásra jutottam , megkérem Lorát , hogy legyen a feleségem . Előkerestem
édesanyám gyűrűjét , majd visszamentem Lorához , aki lent maradt Carolinnal
beszélni . Azonban mire leértem Car már
nem volt sehol .
- Lora hol vagy?
- Itt vagyok Drágám – kiabálta Lora a konyha felől
- Mit csinálsz?
- Vacsorát – felelte
- Már megint, ne erőltesd magad.
- Jaj de édes vagy Drágám, de ne felejtsd, nem vagyok épp cukorból. Ez nem megerőltető meg amúgy is éhes vagyok. – mondta édesen
- Mindig éhes vagy, hogy nem vettem ezt észre? – incselkedtem vele
- Nana Damon Salvatore ne vívd ki egy anyának a haragját!- mondta édes mosollyal az arcán
- Boldog vagy – jelentettem ki
- Igen nagyon is, mindig ezt akartam, de abban a tudatban éltem nekem soha nem adatik meg, hogy anya legyek. Most mégis, ez pedig egy csoda.
- Te vagy egy csoda Lora. Hát nem tudtad?
- Köszönöm, hogy vagy nekem, vagyis nekünk Drágám
- Én köszönöm. Végre én is boldog lehetek a saját családommal. – mondtam majd rásimítottam kezem Lora hasára.
- Hiába simogatod, még úgysem érzel semmit. De azért jó érzés.
- Várj, mintha mozogna. – mondtam hitetlenkedve
- Nem csak képzeled. Én nem érzem, vagyis úristen tényleg mozog.
- Mozog bizony. Szóval már most boldogítod anyádat? Lesz, még veled elég gondunk azt hiszem - mondtam Lora hasának
- Nem is igaz. Ugye kicsikém. Apukád csak bolondozik, nem gondolta komolyan.
- Tényleg nem – mondtam mosolyogva majd adtam egy újabb csókot kedvesemnek
- Na, jól van, most már engedj el mindjárt kész a vacsi addig megteríthetnél.
- Rendben viszont, ha megvacsiztunk utána eljönnél velem egy helyre?
- Ezer örömmel
- Ennek örülök – mondtam majd megterítettem.
Nemsokára
asztalhoz is ülhettünk. Megvacsoráztunk, majd míg Lora felment készülődni addig
én elraktam a gyűrűt. Nem sokkal később lejött majd beültünk az autóba és elindultunk.
Lora szemszöge:
Ennél
boldogabb már nem is lehetnék . Bár
fogalmam sincs hova megyünk , de nem is érdekel a lényeg , hogy a most már a
két legfontosabb emberrel lehetek Damonnal és a babánkkal . Ahogy ezen
gondolkodtam láttam , hogy letérünk az útról és , hogy az erdő felé tartunk .
- Drágám hova megyünk? – kérdeztem meg szerelmemtől
- Majd meglátod, van egy meglepetésem.
- Rendben . Na és mikor érünk oda ?
- Már itt is vagyunk – mondta majd leparkolt egy fa mellett. Kiszállt majd kinyitotta nekem az ajtót.
- Jöjjön Hölgyem – tartotta a karját én pedig szorosan karoltam bele miközben hozzá bújtam
- Lora azt akarom mondani , hogy amit most látni fogsz előtted nem mutattam meg még senkinek . Ezzel is akarom kifejezni mennyire, Szeretlek és , hogy te vagyis most már tik vagytok a mindeneim –mondta édesen miközben egyre beljebb mentünk az erdőben majd megpillantottam egy padot mellette pedig egy kőmaradványt . De nem álltunk meg . Mentünk még pár lépést és megláttam egy csodaszép régi romos házat , én csak ámultam . Majd egyszer csak Damon megszólalt .
- Ez volt az otthonom még a vámpírrá válásom előtt. Stefan, én és apám meg persze a szolgálok éltek itt.
- És édesanyád?- kérdeztem
- Ő sajnos korán meghalt. Még mikor Stefan született.
- Ó sajnálom Drágám
- Semmi baj, nem tudhattad nem sokat meséltem a múltamról. Tudod igazából én egyfajta különc voltam a családban. Apám sosem szeretett vagy legalábbis nagyon jól titkolta. Úgy tett mintha én lennék a felelős anyám haláláért. Ő ugyanis mindig azt mondta, hogy a rosszaságommal kergettem a sírba. Csak azt sajnálom, hogy nem ismerhet téged és az unokáját.
- Én is nagyon sajnálom, de még mindig nem értem miért hoztál ide. ?
- Tudod szerettem volna mutatni és mesélni valamit a múltamról mielőtt megteszem ezt a lépést – mondta majd elővett egy dobozt.
- Jézusom Damon! – komolyan azt hittem káprázik a szemem
- Igazából fogalmam sincs , hogy szokás csak annyit tudok mondani : Lora én nagyon szeretlek . Szeretem a reggeli mosolyod , amire felébredek . Szeretem, ahogy hozzám bújsz , ha valami bánt . Szóval szeretem minden mozdulatod és tetted . Veled akarom az örökké valóságot leélni . Tehát Lora Lilien Lockwood hozzám jönnél feleségül ? – kérdezte kis félelemmel a hangjában
- Igen ezer Örömmel. – mondtam ki már könnyezve, mire Damon felkapott és elkezdett pörgetni.
- Tegyél le Damon, el fogok szédülni.
- Bocs, de olyan boldoggá tettél.
- Hidd el engem is. Nem is lehetnék ennél boldogabb. Amúgy mióta tervezed ezt az egészet , ha szabad megkérdeznem ?
- Már egy ideje gondolkodtam rajta, de még csak most vettem rá magam. Féltem, hogy rájössz nem én, kellek neked.
- De buta vagy . Csak te kellesz és már rég sejthetted volna a válaszom . Ja és el kell mondanom Elenának hogy megkérted a kezem .
- Elenának? Miért?
- Képzeld nagyon összebarátkoztunk, meg Mattel is.
- Ez érdekes, de ahogy akarod. Viszont azért csak ne legyen olyan szoros a barátság Mattel! – mondta egy kicsit idegesebben
- Nézd már a kis féltékeny. 5 perce mondtam neki igent, de máris azt hiszi, lelépnék egy másik pasival. – mondtam nevetve
- Jól van, na, de túl szép vagy, hogy ne legyek féltékeny.
- Na, ezt majd akkor mond, ha akkora leszek, mint egy bálna.
- Te akkor is gyönyörű leszel – mondta édesen majd átölelt
- Imádlak – mondtam
- Nálam nem jobban. Na és mikor legyen az esküvő? – kérdezte
- Minél előbb nem akarok nagy pocakkal esküdni persze, ha neked jó?
- Nekem bárhogy jó, csak légy végre a feleségem. Tőlem akár itt és most összeesküdhetnénk.
- Igen , de akkor az nem lenne hivatalos .
- Drágám, sosem lesz hivatalos hisz mi nem is élünk .
- Az lehet, de én normálisan szeretném.
- Rendben, ahogy csak akarod. De azért ne essünk túlzásba. – mondta
- Rendben csak egy pár vendég lenne és mondjuk, lehetne otthon a kertben. Mit szólsz? – kérdeztem lelkesen
- Ez egy kitűnő ötlet. – mondta miközben mosolygott
- Akkor holnap el is kezdem szervezni persze segítséggel. De Damon még van egy kérdésem, hogy fogom megszülni a babát? Én szeretnék egy orvost.
- Tudom, vagyis gondoltam szóval ezért is kerestem neked egyet. Dr. Meredith Fellnek hívják. Ő egy cimborám csaja volt.
- Értem és tud a vámpírokról? Megbízható? – kérdeztem hitetlenkedve
- Igen tud és persze, hogy megbízható nem engednék idegeneket a közeledbe és a gyerekem közelébe sem.
- Oké jól van értem.
- Holnap el is jön és megvizsgál.
- Komolyan?
- Igen legalább megtudjuk, hogy mi a helyzet.
- De örülök. Köszönöm. Imádlak, mondtam már?
- Igen, de szeretem, ha mondod.
- Akkor többet fogom mondani. De most már fáradt vagyok. Hazamegyünk? – kérdeztem
- Jaj, Drágám bocsi persze gyere – mondta majd vezetett is az autóhoz. Beültünk majd hazaindultunk.
Caroline szemszög:
Bonniek házában:
Miután
Bonnie kimondta mi a baja Lorának bebizonyosodott az amitől a legjobban féltem
. Lora terhes . Ráadásul Damontól . Ez a gyerek összeköti őket . Hiába mondtam , hogy nem
bánom ha együtt vannak ez nem igaz . Mindent meg fogok tenni azért , hogy Lora rájöjjön , hogy Damon nem a neki megfelelő társ . Azonban
most csakis a babára és az ő védelmére fogunk sőt kell is koncentrálnunk .
Mindennek ellenére boldog vagyok . Hisz az én kis Drágám anyuka lesz .
- Car figyelsz te rám? – kérdezte megszakítva a gondolatomat Bonnie
- Bocsi csak elkalandoztam. Mit is mondtál?
- Csak annyit, hogy Lora bajban van.
- Micsoda?
- Jól halottad . Ugyanis nem mondtam el valamit .
- Mégis mit?
- Először is ne haragudj, hogy eltitkoltam, de nem akartam Lorát mégjobban felidegesíteni. Magával a terhességgel nincs gond, minden a normál terhességhez hasonlóan zajlik, viszont a szülés. Ott nagyon kell figyelni Lorára. Nem lesz számára egy sima menet.
- Nem haragszom csak féltem őt és te is tudod, hogy muszáj lesz beavatnunk.
- Igen tudom.- mondta
Damon szemszöge:
Tudtam,
vagyis éreztem, hogy igent fog mondani.
De még mindig olyan nehéz elhinnem, hogy minden ilyen tökéletes. Hisz
megtaláltam a társamat egy örökké valóságra ráadásul még apa is leszek. Ennél
boldogabb már nem is lehetnék. Útközben Lora elaludt a kocsiban, olyan édes volt.
Nem akartam felébreszteni ezért a karjaimba vettem és úgy vittem fel a szobánkba. Felérve leraktam az ágyra majd alaposan betakartam.
Majd én is melléfeküdtem, de nem aludtam el. Órákig gyönyörködtem az én angyalomban.
Majd engem is elnyomott az álom.
Szia!
VálaszTörlésNagyon tetszett a fejezet. Damon és Lora rész nagyon jó volt. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz Lora terhesen, valamint arra is, hogy ki mit fog szólni hozzá mikor megtudja. De leginkább Klaus és a tervére reakciójára vagyok kíváncsi. A következő részt pedig várom :)
Szia !
TörlésNagyon szépen köszönjük a komit :) Hát Klaus reakciója , hamarosan megtudhatod . Előre mondhatom ütős lesz :)
Millió puszi Bianka és Kristen