Sziasztok ! Itt az új rész !!!

2. évad 10. fejezet:

Boldogság

Lora szemszöge: 

 

„ Lora terhes vagy „– visszhangzott a fejemben Bonnie mondata.

• Mi ez nem lehet! – mondta ijedten
• Láttam Lora hidd el igenis lehetséges.
• Akkor, emiatt voltak a rosszulléteim. De hát én vámpír, vagyis hibrid vagyok.
• Igen, de ne felejtsd el, hogy én is az vagyok mégis léteztek te és Lena. – mondta anyám
• Mit jelent ez Bonnie? Mármint Lorára nézve? – kérdezte idegesen Damon
• Fogalmam sincs. Nem tudhatok mindent.

Már nem is figyeltem rájuk, nem bírtam tovább  inkább mindenkit otthagyva mentem fel a szobámba , majd ledőltem az ágyba . Csak bámultam a plafont . Nem sokáig műveltem ezt a tevékenységet ugyanis halottam , hogy valaki bejön az ajtón .

• Drágám megoldjuk – halottam meg szerelmem hangját mire azonnal felkeltem és a karjaiba rohantam.
• Honnan tudod? – kérdeztem tőle szipogva
• Egyszerű, szeretjük egymást. Ráadásul én mindig vágytam családra csak a vámpírrá válásom után feladtam ezt az álmot. Mióta megismertelek azóta tudom, hogy téged akartalak volna a gyerekeim anyjának. De mivel vámpírok vagyunk csak álomnak gondoltam, a mai napig.
• Nagyon szeretlek – mondtam neki
• Én is téged, vagyis most már titeket – mondta mosolyogva miközben a hasamra csúsztatta a kezét.
• Akkor nem is haragszol?
• De buta vagy rád sosem tudnák haragudni. Viszont mostantól még jobban kell vigyáznom rád, hisz most már ketten vagytok.
• Kikérem magamnak, tudok magamra vigyázni. De attól még édes vagy, hogy így aggódsz – mondtam továbbra is hozzá bújva. Erre ő egy szenvedélyes csókot adott.
• Na, gyere, lemegyünk, nehogy feljöjjenek kérdezősködni. Főleg, hogy anyád állandóan ezt csinálja.
• Inkább ne is említsd . Na, menjünk , mert a végén tényleg feljön .

Miután lementünk megbeszéltük a dolgokat. Arra jutottunk, hogy állandó védelmet kell, hogy kapjak. Caroline megengedte, hogy Damonnal maradjak. Nagyon boldog voltam, ahogy szerelmem is.

Damon szemszöge: 

Alig hiszem el , hogy annyi év szenvedés után végre boldog lehetek  , számomra ez jelent mindent . Apa leszek , soha nem gondoltam volna , hogy ez megtörténhet velem , de most mégis . Gyerekem lesz attól a nőtől akit mindennél jobban szeretek . Úgyhogy elhatározásra jutottam , megkérem Lorát , hogy legyen a feleségem . Előkerestem édesanyám gyűrűjét , majd visszamentem Lorához , aki lent maradt Carolinnal beszélni .  Azonban mire leértem Car már nem volt sehol .

• Lora hol vagy?
• Itt vagyok Drágám – kiabálta Lora a konyha felől
• Mit csinálsz?
• Vacsorát – felelte
• Már megint, ne erőltesd magad.
• Jaj de édes vagy Drágám, de ne felejtsd, nem vagyok épp cukorból. Ez nem megerőltető meg amúgy is éhes vagyok. – mondta édesen

• Mindig éhes vagy, hogy nem vettem ezt észre? – incselkedtem vele
• Nana Damon Salvatore ne vívd ki egy anyának a haragját!- mondta édes mosollyal az arcán
• Boldog vagy – jelentettem ki
• Igen nagyon is, mindig ezt akartam, de abban a tudatban éltem nekem soha nem adatik meg, hogy anya legyek. Most mégis, ez pedig egy csoda.
• Te vagy egy csoda Lora. Hát nem tudtad?
• Köszönöm, hogy vagy nekem, vagyis nekünk Drágám
• Én köszönöm. Végre én is boldog lehetek a saját családommal. – mondtam majd rásimítottam kezem Lora hasára.
• Hiába simogatod, még úgysem érzel semmit. De azért jó érzés.
• Várj, mintha mozogna. – mondtam hitetlenkedve
• Nem csak képzeled. Én nem érzem, vagyis úristen tényleg mozog.

• Mozog bizony. Szóval már most boldogítod anyádat? Lesz, még veled elég gondunk azt hiszem - mondtam Lora hasának
• Nem is igaz. Ugye kicsikém. Apukád csak bolondozik, nem gondolta komolyan.
• Tényleg nem – mondtam mosolyogva majd adtam egy újabb csókot kedvesemnek
• Na, jól van, most már engedj el mindjárt kész a vacsi addig megteríthetnél.
• Rendben viszont, ha megvacsiztunk utána eljönnél velem egy helyre?
• Ezer örömmel
• Ennek örülök – mondtam majd megterítettem.

Nemsokára asztalhoz is ülhettünk. Megvacsoráztunk, majd míg Lora felment készülődni addig én elraktam a gyűrűt. Nem sokkal később lejött majd beültünk az autóba és elindultunk.

Lora szemszöge:

Ennél boldogabb már  nem is lehetnék . Bár fogalmam sincs hova megyünk , de nem is érdekel a lényeg , hogy a most már a két legfontosabb emberrel lehetek Damonnal és a babánkkal . Ahogy ezen gondolkodtam láttam , hogy letérünk az útról és , hogy az erdő felé tartunk .

• Drágám hova megyünk? – kérdeztem meg szerelmemtől
• Majd meglátod, van egy meglepetésem.
• Rendben . Na és mikor érünk oda ?
• Már itt is vagyunk – mondta majd leparkolt egy fa mellett. Kiszállt majd kinyitotta nekem az ajtót.
• Jöjjön Hölgyem – tartotta a karját én pedig szorosan karoltam bele miközben hozzá bújtam
• Lora azt akarom mondani , hogy amit most látni fogsz előtted nem mutattam meg még senkinek . Ezzel is akarom kifejezni mennyire, Szeretlek és , hogy te vagyis most már tik vagytok a mindeneim –mondta édesen miközben egyre beljebb mentünk az erdőben majd megpillantottam egy  padot mellette pedig egy kőmaradványt .  De nem álltunk meg . Mentünk még pár lépést és megláttam egy csodaszép régi romos házat , én csak ámultam . Majd egyszer csak Damon megszólalt .
• Ez volt az otthonom még a vámpírrá válásom előtt. Stefan, én és apám meg persze a szolgálok éltek itt.
• És édesanyád?- kérdeztem
• Ő sajnos korán meghalt.  Még mikor Stefan született.
• Ó sajnálom Drágám
• Semmi baj, nem tudhattad nem sokat meséltem a múltamról. Tudod igazából én egyfajta különc voltam a családban. Apám sosem szeretett vagy legalábbis nagyon jól titkolta. Úgy tett mintha én lennék a felelős anyám haláláért.  Ő ugyanis mindig azt mondta, hogy a rosszaságommal kergettem a sírba. Csak azt sajnálom, hogy nem ismerhet téged és az unokáját.
• Én is nagyon sajnálom, de még mindig nem értem miért hoztál ide. ?
• Tudod szerettem volna mutatni és mesélni valamit a múltamról mielőtt megteszem ezt a lépést – mondta majd elővett egy dobozt.
• Jézusom Damon! – komolyan azt hittem káprázik a szemem

• Igazából fogalmam sincs , hogy szokás csak annyit tudok mondani  : Lora én nagyon szeretlek . Szeretem a reggeli mosolyod , amire felébredek . Szeretem, ahogy hozzám bújsz  , ha valami bánt . Szóval szeretem minden mozdulatod és tetted . Veled akarom az örökké valóságot leélni .  Tehát Lora Lilien Lockwood hozzám jönnél feleségül ? – kérdezte kis félelemmel a hangjában

Alig tudtam szóhoz jutni. Tudtam, hogy szeret, de hogy megkér legyek a felesége. Sosem hittem volna. Viszont a választ már akkor tudtam mikor feltette.

• Igen ezer Örömmel. – mondtam ki már könnyezve, mire Damon felkapott és elkezdett pörgetni.
• Tegyél le Damon, el fogok szédülni.
• Bocs, de olyan boldoggá tettél.
• Hidd el engem is. Nem is lehetnék ennél boldogabb. Amúgy mióta tervezed ezt az egészet , ha szabad megkérdeznem ?
• Már egy ideje gondolkodtam rajta, de még csak most vettem rá magam. Féltem, hogy rájössz nem én, kellek neked.
• De buta vagy . Csak te kellesz és már rég sejthetted volna a válaszom .  Ja és el kell mondanom Elenának hogy megkérted a kezem .
• Elenának? Miért?
• Képzeld nagyon összebarátkoztunk, meg Mattel is.
• Ez érdekes, de ahogy akarod. Viszont azért csak ne legyen olyan szoros a barátság Mattel! – mondta egy kicsit idegesebben
• Nézd már a kis féltékeny. 5 perce mondtam neki igent, de máris azt hiszi, lelépnék egy másik pasival. – mondtam nevetve
• Jól van, na, de túl szép vagy, hogy ne legyek féltékeny.
• Na, ezt majd akkor mond, ha akkora leszek, mint egy bálna.

• Te akkor is gyönyörű leszel – mondta édesen majd átölelt
• Imádlak – mondtam
• Nálam nem jobban. Na és mikor legyen az esküvő? – kérdezte
• Minél előbb nem akarok nagy pocakkal esküdni persze, ha neked jó?
• Nekem bárhogy jó, csak légy végre a feleségem. Tőlem akár itt és most összeesküdhetnénk.
• Igen , de akkor az nem lenne hivatalos .
• Drágám, sosem lesz hivatalos hisz mi nem is élünk .
• Az lehet, de én normálisan szeretném.
• Rendben, ahogy csak akarod. De azért ne essünk túlzásba. – mondta
• Rendben csak egy pár vendég lenne és mondjuk, lehetne otthon a kertben. Mit szólsz? – kérdeztem lelkesen
• Ez egy kitűnő ötlet. – mondta miközben mosolygott
• Akkor holnap el is kezdem szervezni persze segítséggel. De Damon még van egy kérdésem, hogy fogom megszülni a babát? Én szeretnék egy orvost.
• Tudom, vagyis gondoltam szóval ezért is kerestem neked egyet. Dr. Meredith Fellnek hívják. Ő egy cimborám csaja volt.
• Értem és tud a vámpírokról?  Megbízható? – kérdeztem hitetlenkedve
• Igen tud és persze, hogy megbízható nem engednék idegeneket a közeledbe és a gyerekem közelébe sem.
• Oké jól van értem.
• Holnap el is jön és megvizsgál.
• Komolyan?

• Igen legalább megtudjuk, hogy mi a helyzet.
• De örülök. Köszönöm. Imádlak, mondtam már?
• Igen, de szeretem, ha mondod.
• Akkor többet fogom mondani. De most már fáradt vagyok. Hazamegyünk? – kérdeztem
• Jaj, Drágám bocsi persze gyere – mondta majd vezetett is az autóhoz. Beültünk majd hazaindultunk.

Caroline szemszög: 

 

Bonniek házában:

Miután Bonnie kimondta mi a baja Lorának bebizonyosodott az amitől a legjobban féltem . Lora terhes . Ráadásul Damontól . Ez a gyerek  összeköti őket . Hiába mondtam , hogy nem bánom ha együtt vannak ez nem igaz . Mindent meg fogok tenni azért , hogy Lora rájöjjön  , hogy Damon nem a neki megfelelő társ . Azonban most csakis a babára és az ő védelmére fogunk sőt kell is koncentrálnunk . Mindennek ellenére boldog vagyok . Hisz az én kis Drágám anyuka lesz .

• Car figyelsz te rám? – kérdezte megszakítva a gondolatomat Bonnie
• Bocsi csak elkalandoztam. Mit is mondtál?
• Csak annyit, hogy Lora bajban van.
• Micsoda?
• Jól halottad . Ugyanis nem mondtam el valamit .
• Mégis mit?
• Először is ne haragudj, hogy eltitkoltam, de nem akartam Lorát mégjobban felidegesíteni. Magával a terhességgel nincs gond, minden a normál terhességhez hasonlóan zajlik, viszont a szülés.  Ott nagyon kell figyelni Lorára. Nem lesz számára egy sima menet.
• Nem haragszom csak féltem őt és te is tudod, hogy muszáj lesz beavatnunk.
• Igen tudom.- mondta

Damon szemszöge:

Tudtam, vagyis éreztem, hogy igent fog mondani.  De még mindig olyan nehéz elhinnem, hogy minden ilyen tökéletes. Hisz megtaláltam a társamat egy örökké valóságra ráadásul még apa is leszek. Ennél boldogabb már nem is lehetnék. Útközben Lora elaludt a kocsiban, olyan édes volt. Nem akartam felébreszteni ezért a karjaimba vettem és úgy vittem fel a szobánkba.  Felérve leraktam az ágyra majd alaposan betakartam. Majd én is melléfeküdtem, de nem aludtam el. Órákig gyönyörködtem az én angyalomban. Majd engem is elnyomott az álom.